 |
| Forrás: Propeller.hu |
Edzés közben megsérülni azt jelenti, hogy valaki nem tartotta be a bemelegítés játékszabályait. Ez még akkor is igaz, ha valaki miniszterelnök. Ugyanakkor nagyon kellemetlen, ha ennek következtében még halaszthatatlan műtétre is sor kerül. Ilyen szintű sérülés a nyílt törést, és a tartós kórházi fekvés képzetét kelti a gyanútlan hírfalóban. Ezen fennakadni, és mögöttes értelmet keresni rosszindulat kérdése is lehet. Tehát be kell vállalnom, hogy a nyájas, de talán a nyájatlan olvasók is rosszindulatúnak fognak tartani.
Az ugyanis elég ritka állapot, hogy valakin halaszthatatlan műtétet kell, hogy elvégezzenek lábilag, majd hamarosan elhagyja a kórházat, és munkába áll. Márpedig egy miniszterelnök esetében a kormányülés az utóbbit jelenti. Még akkor is, ha nem a fejét műtik, és nem szénlapátolással múlatja az időt. A gyors kórházelhagyáshoz már csak azért is gratulálni lehet, mivel Orbán Viktorról korábban olyan képek jelentek meg, amin csövek vezettek ki belőle, és talpig gipszben, pontosabban fásliban, révedt el a mélységes mélyben. Mely utóbbi akár a műtétet követő sokk, illetve a gyógyszerek hatása is lehet természetesen. Azonban kérdéses, hogy a kormányülésre milyen hatással lehet majd az említett állapot, ha idő előtt venné fel a munkát a kormányfő. Ebben az esetben ugyanis kezdhetünk aggódni. Részben Orbán Viktor visszaesése miatt, részben az ott elmondott szónoklatainak hatása miatt.
Alkalmasint persze lehet, hogy jelenlegi sérülés egy korábbi sportprobléma utólagos hatása, amit lehet, hogy jobb lett volna talán korábban is kezeltetni. Még az egyensúlyvesztésre való hajlam is veszélyes lehet. Elvégre elgondolni is rossz, hogy mi történt volna, ha Orbán Viktor véletlenül egy gát tetején csúszik meg korábban. Csak remélni lehet, hogy még felemás gumicsizmában is ki tudott volna úszni a zavaros habokból. Mert a végén még itt állnánk megfürödve. Miniszterelnök, és pártvezér nélkül. Így is itt állunk ugyan megfürödve, de legalább elmondhatjuk, hogy van egy jól megtapsolt pártvezére a Fidesznek. Ráadásul azon a gyűlésen még nyoma sem volt annak, hogy Orbán Viktornak sportproblémái lennének. Tehát alighanem edzetlenül vett részt azon a gyűlésen, melyen egy kivétellel egyhangúlag megszavazták ismét pártvezérnek. Az igazán már csak egy rossz májból fakadó kérdés lehetne, hogy vajon akkor is megszavazták volna-e, ha távol marad a gyűléstől?
Például kezeltetni a későbbi edzésbalesethez vezető esetleges alapproblémát. Vagy kezeltetni az edzésbalesetet, ha az még a konferencia előtt történt. Egyébként alighanem igen, megszavazták, megszavaztatták volna. Már csak azért is, mivel Orbán Viktor kiváló adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a későbbi utód előtt eltakarítsa a szemetet, és elvégezze a piszkos munkát. Még az önnön vállát is megveregetve örömében, hogy mekkora hatalmat épített fel. A nyilvánvaló válasz a kérdésre különben az lehetne, hogy: igen, megszavazták volna. Ebben azonban lehet, hogy Orbán Viktor már korántsem volt annyira magabiztos. Így adódik, hogy vajon nem azért ment-e el mindent, kezelést és edzést mellőzve az említett gyűlésre, mert látni akarta a megválasztását. Elvégre régi mondás, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot. No meg különben is. Az önmártíromság, miszerint ő még betegen is, de ott van, megérhette neki. Ahogy a már korábban említett kormányülésen való részvétel mögött is lehet egy ilyen személyes mechanizmus. Ezt ugyan sem alá-, sem mellétámasztani nem tudjuk biztosan, de kicsire nem adunk.
Ahogy Orbán Viktor sem sokat ad a kisebbségekre, illetve a kisebbekre. A hatalomban és pénzben kisebbekre például. Mivel egy szava nem volt a hajléktalanok elleni, belügyi lobbit szolgáló, intézkedések ellen. Bár ezt azért okozhatta egy másik tünet. Nem a lábában, hanem a világszemléletében. A struccpolitikára való hajlam. Ami alapján azt vélheti, hogy a lecsúszott milliók legalját eltakarítva a szem elől, a lecsúszás is megszűnik. Márpedig április óta lehetett volna szava, de még a kórházból is üzenhetett volna pár jó szót. Aminek hiánya, és az egzisztenciák megtámasztására üzent demagóg és populista szabadságharc-láncolat azt jelzi, hogy a kormányfő szerint ez így van jól, ahogy van. Pintér Sándor gyakorlatilag szabad kezet kapott a gárdához hasonló alternatív belügyi erők, valamint a hajléktalanok, és az unortodox workfare ügyében. De természetesen a szociális kisebbségeken kívül a rasszizmus kapcsán is üzenhetett volna már többször is. Legutóbb akár a kórházból is, mivel „A zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában” című konferencia is a miniszterelnök lábkezelésének idejére esett. Mely konferencián Navracsics Tibor helyettesítette.
Amely helyettesítés közjogi értelemben teljesen rendben is volt, és igazán kár lenne akár egy kavicsot is vesztegetni az ügyre. Az is teljesen rendben volt, hogy a miniszterelnök-helyettes nagy nehezen, de azért elmondta, hogy „a magyar állam is felelős volt a holokausztért”. Kicsit ugyan belemaszatolva némi csúsztatásba, és némileg eltávolítva Horthy Miklóst az emberirtástól, de azért csak kinyögte. Mondhatnánk azt, is hogy kimondta, és majd legfeljebb visszavonja, vagy elmaszatolja. Nem lenne meglepő azon korábbi esetek után, amikor Navracsics tanújelét adta a benne dúló vesztes csatának. Amikor a gerinc csatázott a hatalomvággyal, és az utóbbi rendre nyert. Akár akkor is, amikor elfelejtett elhatárolódni a nyilasvezér rehabilitálásának az ötletétől. Ha pedig a miniszterelnök helyettes nem, Orbán Viktor még mindig elhatárolódhat ettől a kijelentéstől. Meg minden mástól is, ami ott elhangzott. Legalább kedvenc szélsőjobbosai szemében.
A kórházi tartózkodás ugyanis kiváló alibi arra nézve, hogy „ő ott sem volt, és a másik vonalon beszélt”. Mert nincs az a kórházi tartózkodás, ami alatt ne lehetett volna a helyettes beszédét úgy aposztrofálni, hogy „a magyar miniszterelnök üzenete a konferenciához”. De ebben az esetben Orbán Viktornak állást kellett volna foglalnia. Aminél azért sokkal egyszerűbb lehetett számára csövekkel a kötésben fotózkodni egy kórházi ágyban. Amiből hipp és hopp kormányülni azért fel tudott ülni, és kelni. Azt a kellemetlen képzetet keltve, hogy a súlyosnak beállított baleset nem is annyira volt súlyos, mint amennyire alibi. Az a cég, amelyik emiatt elhalasztotta a gyárnyitást a személyi kultuszos túlpedálozás jegyében az meg így járt. Az orvosoknak ellenben gratuláció a sikeres műtéthez, és a rendkívül gyors gyógyításhoz.
Andrew_s
