Az Alkotmánybíróság döntése, melynek eredménye az előzetes választási regisztráció eltörlése megtöltötte a médiát, és többek szinte eufórikusan kezdtek örvendezni. Nem feltétlenül a kormány oldalon, melyen a KDNP egészen kikelt a döntés kiszivárogtatása ellen. Nyilván szerintük nem tartozik ez senkire. Azonban magától a döntéstől sem került mindenki felhőtlen mámorba. Például a TASZ sem, mivel a kialakult helyzetet továbbra sem tartják teljeskörű megoldásnak a szabad választásokra. A pártok tulajdonképpen a Fidesz vereségének könyvelték el az AB döntését, míg Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjeként pedig kijelentette, hogy ha nem, hát nem.
A továbbiakat alighanem a Fidesz, illetve a jelenlegi AB-döntést is kezdeményező Áder János hozzáállása fogja meghatározni. Ha például a köztársasági elnök a pártkatonából közméltósággá válás lépéseként szeretné kihasználni a helyzetet, akkor jó kommunikációs alkalmat kapott az AB-től. Ahogy a taláros testület esetében szintén nem lehet nem látni a függetlennek látszásra való görcsös igyekezetet. Elvégre a korábbi párt-kapcsolatoktól, Áder Jánoshoz hasonlóan, első kézből rendelkezhetnek információval az orbáni hatalom ingókövének állapotáról. Mely már decemberben is határozott erózió jeleit kezdte mutatni, és a diáktüntetések kezelésének inkompetenciája, valamint a miniszterelnök személyes állapotára vonatkozó további találgatások sem erősítették azt. Így végső soron akár valós lehet az, amit sokan csak előre megkoreografált pávatáncnak tartanak. Az Orbán Viktor személyes hatalmának gyengülése, és a párt támogatottságának csökkenése által fűtött hatalmi földrengés.
Ugyanakkor sajnos nem zárható ki az előre megkoreografált helyzet sem, mivel a nemzetközi visszhangok, és a belső mozgalmak által egyre többet emlegetett diktatórikus tendenciák nem használnak a kormányzatnak. Nem csak lelkiismereti, hanem gazdasági szempontokból sem. Így arculatteremtési haszna lehet egy antiregisztrációs gesztusnak. Különösen, hogy az megőrzi a külföldiek akár manipulálhatónak tartható levélszavazatát. No meg persze akkor, ha van valami alternatíva a tarsolyban. Ez utóbbi tekintetében lehet árulkodó Rogán Antal nyilatkozata az ügyben. Természetesen az is, hogy egy alkotmányjogi aktus demokráciában természetes következményét kormányzati kegyként próbálja eladni. Szembe menve az előbbiekben vélelmezett arculatteremtésnek. Demokratikus viszonyok között teljesen természetes, hogy amennyiben az AB megsemmisít egy törvényt, akkor az meg van semmisítve, és a kormányzat tudomásul veszi. Feleslegessé téve az olyan hatalomdemonstrációs kijelentéseket, hogy „Természetesen az Ab döntése után is van lehetőség arra, hogy módosítsuk az alkotmányt, és az alaptörvény szövegében biztosítsuk a regisztráció alkotmányos védelmét”. Részlegesen hatástalanítva és szívességtétellé téve a nyilatkozat folytatását: „Az erő azonban nem minden. Az ész szava és a politikai felelősségérzet ma mást kíván tőlünk”.
Ez utóbbi nyilatkozatrészlet lehet ugyanakkor az az árulkodó jel, ami felkeltheti az érdeklődést. Jellege ugyanis joggal lehet ismerős Rogán Antal „előéletéből”. Ha nem is szó szerint, de gesztusában: „Éppen ezért én tisztelettel meghajlok a hölgyek akarata előtt, és azt fogom kérni a Fidesz képviselőcsoportjától hétfőn, hogy támogassa a népi kezdeményezést”. Mert a nők elleni erőszak tárgyában tett nyilatkozat is úgy fogalmazódott, hogy tulajdonképpen van a Btk.-ban elég cikkely, nem is lenne érdekes, de meghajlunk a külső erők előtt. Akkor a háttérben már készen állt egy bizottság, mely alkalmas volt az éhes fülek betömésére, miközben a kormányzati pártok olykor már a családok egy részét is megtámadták, és államtitkári szinten hangzottak el a gyermekek diszkriminálásának sugallására alkalmas nyilatkozatok. Rogán akkori „engedékenysége” tehát remekül szolgálta a figyelemelterelést. Egyben gesztust téve a túloldalra is.
Ezért aztán nehéz elcsitítani azokat a kisördögöket, melyek a jelenlegi engedékenység mögött is egy már leosztott pakli következő lapjáról suttognak. S szintén gesztus téve a regisztráció mellett akár városi sétára is hajlandó CÖF-nek. Életben tartva a lehetőségét például annak, hogy akár a külföldiek, akár a hajléktalanok kapcsán valahogy visszacsempésszenek valami extra nyilvántartási rendszert. Esetleg, mivel az AB a hazai nyilvántartás jelenlegi elégségességére hivatkozott, leporolják Rogán korábbi ötletét annak megsemmisítésére. Majd ezzel szinte automatikusan az „ész szavává” téve a regisztráció felélesztését. Hülyét csinálva az AB-ből, a jogból, a pártokból, és sokakból. De egy hatalmi centrum, akit a diktatúra sem zavar, ilyen kicsire nem kell, hogy mindig adjon.
Andrew_s
