A gyűlöleti és a gyűlöletről szóló kommunikáció, noha még messze van a valós kampánykezdet, kétségtelenül konjunktúrának indult. Nem egy esetben szinte már megszokott szereplőkkel. Ahogy Bayer Zsolt esetében a tőle eltérő, vagy számára érthetetlen, elveket vallókkal, szemben már-már megszokottá válhat. Ugyanakkor valamiért a Fidesz berkeiből érkezik a legtöbb figyelmeztetés arra nézve, hogy gyűlöletbeszédes, mocskos kampány várható. Ezzel kapcsolatban a jövőbe nyilván nem látni. Azonban bizonyos jelek nyilvánvalóan láthatóak lehetnek.
Ennek alapján, és a múltat is felidézve, alighanem a Fidesz-nek sem sok szemre hányni valója van a kampánytechnikákat illetően. Függetlenül attól, hogy a napi kommunikációban most éppen rajtuk van a komplexus-képzés sora. Ez utóbbit látszott bevezetni Selmeczi Gabriella, akin először jelentkeztek a Ron Werber-komplexus tünetei. Navracsics Tibor megnyilatkozása arról, hogy a külföldi kampányszakértő szerinte gátlástalan kampányt vezényelhet, ezt tette napra-késszé. Minden bizonnyal megfeledkezve arról az apróságról, hogy Ron Werber feltűnése az MSZP oldalán nem tekinthető újdonságnak. Minden esetre 2012. májusában már érkeztek róla információk. Ahogy arról is, hogy a Fidesz esetében a Századvég-en keresztül ugyancsak ellátják a pártot tanácsokkal az amerikai kampányokban edzett szakértők. Így végső soron sem Selmeczi Gabriella, sem Navracsics Tibor bejelentése az izraeli szakértőről nem tekinthető teljesen sem új tény közlésének, sem olyan megoldásnak, ami tőlük oly messze lenne. Tulajdonképpen még azt sem tekinthetjük aktualitási kulcspontnak, hogy megjelentek óriásplakátok az MSZP megrendelésére. Azt hirdetve, hogy sem a nemzeti tündérfelelős, sem a diákok kedvenc államtitkára nem áll a helyzet magaslatán.
A látszólagos okot, az MSZP, egyébként szerintem elhamarkodott, kampányindítását azért sem tekinthetjük valós oknak, mivel még emlékezhetünk a Fidesz korábbi akcióira. A múltból a jelenleginél lényegesen durvább, 2006-os, „Rosszabbul élünk, mint négy éve” mottójú depresszió-kampányra is gondolhatunk. Arra a plakátkampányra, melynek hatására kétségtelenül megindult a paródiagrafikák áradata is. Alighanem elég alaposan kikezdve a Fidesz-indította kampányt, de nem csökkentve annak eredeti szándékát. Ha a Fidesz-politikusok memóriája mégsem terjedne ilyen messzire, akkor elegendő arra a közelmúltra gondolni, amikor a Civil Összefogás Fórum (CÖF) kezdeményezésére indultak meg a karaktergyilkos plakátolások, és politikus-lejáratást célzó kiadványkészítések. Akinek pedig a CÖF és a Fidesz kapcsolata lenne kétséges, az idézze emlékezetébe a CÖF kitüntetése kapcsán megszólaló kormány-közeli politikusok sorát. A CÖF egyik kiadványa kapcsán alkalmasint Bajnai Gordon szintén álságos kampányt emlegetett. Ami igencsak hasonló kijelentésnek tűnik ahhoz, amit a miniszterelnök helyettese tett.
A különbség abban lelhető fel, hogy Bajnai Gordon ott, és akkor legfeljebb az ellenzék egy potens jelöltjének szerepében jöhetett számításba. Ennek ellenére igazi karaktergyilkossági nehéztüzérséget vonultattak fel ellene. Kijelentése pedig egy konkrét kiadvány és egy konkrét helyzet értékelésére vonatkozott. A Fidesz részéről mostanság adott nyilatkozatok azonban sok szempontból a jövőre vonatkozó extrapolációk. Tulajdonképpen tehát egyfajta előzetes várakozást tükröznek. Akkor is, ha eszembe se jutna szentté avatni egyik politikai szereplőt sem a kampány tekintetében. A kormánypártok nagyobbikja azonban jól láthatóan a jelen történéseit kezeli egy izraeli, az amerikai kampányokban szintén megmért tanácsadónak tulajdonítva. A Fidesz hasonlóan megmért, s ugyancsak Amerikában megmért, saját szakértőihez. Felvetve egyébként azt is, hogy vajon azért tulajdonítják-e könnyű szívvel Ron Werber-nek a plakát-kampányt, mert esetleg a Bajnai Gordon ellen irányuló korábbi kampányhúzás a Fidesz oldalán szintén nem volt teljesen saját ötlet? Az egyik oldalon, az MSZP bejelentései nyomán, nyilvánvalóan ismert lehet Ron Werber szerepe. Azonban az, hogy a Fidesz közvetítő-cég mögé dugdossa a saját szakértőit, korántsem feltétlenül azok szerepvállalásának hiányát jelenti. Így bizony könnyen lehet, hogy a Bajnai Gordon ellen megindított CÖF-kampány mögött a George E. Birnbaum és Arthur Finkelstein alkotta páros ötletei állnak.
A Selmeczi- és Navracsics-féle kirohanások tehát jelenthetnek egyfajta önkéntelen önbevallást is az eddig történtekkel kapcsolatban. De ez lehet egy akár erőltetett magyarázat is. Az eljövendő kampánnyal, az MSZP szakértőjével kapcsolatos Fidesz-bejelentések kapcsán érdemes lehet azonban annak időzítésére is rápillantani. Nem látván bele a kampánygépezetek kártyáiba nyilvánvaló, hogy sok szempontból csak találgathatunk erre nézve. Így nyilvánvalóan csak véletlen, hogy olyan politikai környezetben jelenik meg a szakértő, különben sosem titkolt, származását is igencsak emlegető nyilatkozatcsokor, amikor ismertek a parlamentig nyúló antiszemitizmus okozta problémák. S közel a január 27, a Soá napja. Az esetleges hangulatkeltéssel ellentétben, az azonban kétségtelennek tűnik, hogy a bejelentések egyfajta megelőző védekezésnek tekinthetők. Ha ugyanis a híveket sikerül meggyőzni arról, hogy mocskos kampány várható, akkor az ellenzék részéről érkező tényközlések ellen is könnyebb lehet a kommunikációs védekezés. Elvégre minden, a kormányzati kommunikációt cáfoló, közlést az ellenség ármányának lehet tulajdonítani. Bayer Zsoltot, vagy a Jobbik néhány képviselőjét pedig aligha lesz nehéz rábeszélni arra, hogy egyenesen egy zsidó lobbit sejtessenek majd mögötte. Feleslegessé téve minden más érvelést. Amikor tehát a kormány szemére vetnék a munkanélküliséget, a recessziót, az oktatáspolitika balfogásait, akkor ott lesz az előre leosztott és kéznél tartott válasz: Mindez nem igaz, és csak az izraeli Ron Werber gyűlöletkampánya tehet minderről.
Azon nyomban. Biztosítva a kondicionálást azoknak, akik szemében egy külföldi szakértő csak magyarellenes lehet. S vele persze az a párt is, aki alkalmazza. Amihez persze az is kell, hogy a Fidesz saját, különben szintén importált, szakértői ne igazán legyenek szem előtt. A hatalom és az állami támogatások, illetve megrendelések osztogatási jogának birtokában ez talán nem is okozhat gondot. Ahogy a Századvég is milliárdos állami forrásra számíthat. Arra az esetre pedig, ha valaki mégis elkezdené ezt feszegetni, az is csak a Fidesz előfeltevéseit, a személyeskedő kampányt fogja igazolni a kormány-közeli kommunikációban. A Fidesz hasonló, különben semmivel sem jobb, és hatalmi pozícióból akár gerinctelenebb megoldásait önvédelemnek, válaszcsapásnak feltüntetve. Orbán kedvenc permanens szabadság-, és békeharcát emlegetve.
Ha tehát az ellenzék beszáll ebbe a játékba, és a Fidesz korábbi módszereit használja, akkor könnyen úgy járhat, hogy a kormányzat kialakította pályán akar focizni. Ott viszont a kormányzati szakik leránthatják a saját szintjükre, és ott legyőzhetik a rutinjukkal.
Andrew_s
