 |
| Ahol olykor másnaptól minden másként volt. |
Bayer Zsolt tulajdonképpen büszke lehet magára. Még akkor is, ha az általa elért kommunikációs eredmény nem jöhetett volna létre hathatós támogatók nélkül. Ha nincs egy pártja, amelyik a politikai haszonszerzés malomkövei között őrlődik, és nincs egy ügyészség, amelyik a sorok között nem üzeni meg a köznek, hogy szerinte a bíróság nem partner a diszkriminációellenességben. De megüzente azzal, hogy Gyöngyösi Márton hírhedtté vált felszólalás kapcsán azt vélelmezi, hogy nem minősül gyűlöletre uszításnak. Az üzenet a bíróságokról természetesen nem ebben, hanem az indoklásban van.
Az indoklás alapján adott egy bírói értelmezés: „gyűlöletre uszítás akkor valósul meg, ha az elkövető a magatartásával olyan mértékben korbácsolja fel az érzelmeket, amely révén kialakul a közvetlen veszélye annak, hogy a felszított indulatok erőszakos cselekedetbe torkollanak”. Az ügyészség erre hivatkozva nem indít eljárást a jobbikos képviselő ellen. Azért, mert az „ügyészség több ügyben eredménytelenül emelt vádat, a bíróságok a fenti értelmezés alapján felmentették a terhelteket”. A szemforgatás esetének fennforgása tulajdonképpen nyilvánvalónak látszik.
